Év vége közeledtével számvetni kezdünk. Jómagam is nekilátok, hogy az elmúlt év sikereit és kudarcait egyformán kivizsgáljam. A válogatás természetesen a lehető legszubjektívebb, és remélem, vitára okot adó. Lesz itt legjobb és legrosszabb, színészek, magyarok és miegyéb. Olvass tovább!

1. A leginkább várt film

Az első kategória győztese még a tavalyi évre is visszanyúlik. Már decemberben hangoltam a nagy mexikói kedvenc, Alejandro González Inarritu filmjére, a Babelre. A januári, Művész mozis teltházas sajtóvetítés után az élet nagy csendje ült ki mindenkire. A várt hatás tehát sokaknál megvolt, még ha valóban lehet is némi alapja számos kritikus véleményének. A film valóban nagy dolgokat pedzeget, az élet velejáróit, amit lehet örömmel venni vagy éppen közhelynek tekinteni.

[video]https://www.youtube.com/watch?v=5D28DgN-e_4&feature=related[/video]

2. A legnagyobb falat

Ebben a kategóriában olyan filmet választottam, amely a teremből kifordulva elrettentett a vászonnak még a látványától is, egy-két nap ülepedés után azonban nem várt ülepedést eredményezett - pozitív irányba. Az alkotás Cannes-hoz kötődik; a 2006-os Zsűri Nagydíjat nyert Flandria, amelyet a magyar közönség először az idei Titanicon láthatott, áprilisban. Bruno Dumont filmje - a többi alkotásához hasonlóan - hazai tájakon szól nagyon is globális kérdésekről, emberiségről és állatiságról. Hiszen a kettő között oly keskeny a mezsgye.

[video]https://www.youtube.com/watch?v=dTsk4ZbvezA&feature=related[/video]3. A legjobb színészi alakítás

Legnagyobb örömömre a választás nem volt egyszerű, de végül mégis Forest Whitakerre, Az utolsó skót király főszereplőjére esett. (Bár kérdés, hogy itt valójában ki a főszereplő; a diktátor vagy annak tanácsadója, James McAvoy. Általában nem túl jó marketing fogás két egyenrangú főszereplőt színre vinni, de Whitaker Oscar-díja megcáfolt mindennemű előfeltételt.) Az afrikai diktátort alakító színesbőrű színész teljesen beteríti a filmet. Nemhogy az ő játéka által lesz hiteles az, hanem szinte eggyé válik vele. Ő maga lesz a film. Egy idő után azonban rájövünk, a főhős csak a rendezővel együtt lehetett ilyen nagy és viceverza. Az ugandai diktátor Kecin MacDonald hatásos feszültségteremtő képességével lett nagyon eredeti, és mivel ez neki így sikerült, lett a film egyre feszültebb.

[video]https://www.youtube.com/watch?v=iV_QgKJFZP0[/video]A következő rész jövő héten érkezik. Abban szó esik majd az év legjobb magyar filmről, az év legjobb és legrosszabb mozitermékéről és az idei termés legpozitívabb csalódásáról.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.