Mikor volt már az, amikor a kávé mint olyan a bűnös élvezetek és az ördögtől való szerek netovábbjaként szerepelt az egyház gondolatvilágában. A kávé a XIX. században az élet részévé vált, de erről - és benne a rendkívül izgalmas nagykörúti kávéházi világgal - sokkal inkább Saly Noémi hivatott beszélni. Egyébként is tessék Saly Noémit olvasni és hallgatni, nagyon érdekes és hasznos.

Hogy a katolikus egyház és a kávé viszonyáról ki hivatott beszélni, nem tudom, sokkal inkább fontos azonban a tény, ami a poszt megírásához vezetett: egyhetes rendezvénysorozattal, a Jezsuita Caféval fogja megünnepelni 100 éves fennállását a magyarországi jezsuita rendtartomány. A szeptember 13-20. között megrendezett esemény központi helyszíne a Horánszky utcai jezsuita ház lesz. Az itteni alagsor ad helyet a tényleges cafénak, vagyis kávézónak.

Mert a kávézó és a kávé nemcsak egyszerű ital, pláne nem energiaital, hanem (élet)stílus. Orbitális közhelyek hangoztatása után vagy inkább helyett azonban lehet, hogy cselekedni és kerekedni kell, megkeresni a kávézókat, nem is elsősorban a kávé, sokkal inkább a dohányfüstös terem, az újság, a zug, igen, a meghitt zug miatt. Az agóra, a piactér miatt, ami körülveszi a kávét, ami kávé miatt ez az egész nem jött volna létre - hogy a régi Friderikusz-nótát vegyem elő.

Na mindegy, kicsit messzire kanyarodtam a lényegtől. De annyira talán nem is. Hiszen ez az az agóra, az a közösségi tér, amire a jezsuiták csodálkoztak rá először, s a mai napig ők azok, akik tartják is a lépést. Nem akarja persze mindenki tartani, nem is szerepe minden közösségnek, hogy értse nyelvüket a mai városi fiatalság. A jezsuiták világban élése viszont akkor is tetszetős. Az évek óta megrendezésre kerülő amatőr filmszemle, egyáltalán az egész Faludi Akadémia színvonalas, mégis értéket teremtő és értéket megtartó működése, a jezsuita szerzetesek léte és még mondhatnám, mi az, ami maivá és - ne értsük félre - világivá teszi a jezsuitákat.

Külön posztot érdemelne, így nem is kezdek bele (ezzel is ráveszem magam), hogy milyen komoly sebtapasznak számít ez a "katolikus pr" testén. Jelentsen bármit is az egyház vonzóbbá tétele, beszélni lehet arról, kell-e ez, és egyáltalán mi ez; mindenesetre a magyar jezsuiták nem teszik föl ezeket a kérdéseket.

Egész egyszerűen csak megünneplik 100. születésnapjukat, s mindezt - talán a fentihez hasonló gondolatsortól vezérelve - a kávé köré telepítik. A kávé ugyanis leültet és közösséget teremt közted és köztem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.