Címkék: magyar filmszemle

Itt van az ősz, s vele együtt a filmek dömpingje, hiszen a nyári nagy melegben nem, de az őszi hűvös szelek járásával a magyar filmek is előbújnak. Illetve behúzódnak a moziterembe. Nem kell panaszkodni, hiszen jó a termés, de a második gondolatom rögtön az: ezeket mind benevezik a Filmszemlére. De minek?

Végignézve az elmúlt és a még érkező magyar filmeket, nem kevés és nem rossz műveket láthatunk. Befutott a Delta, A nyomozó, a Para, a sokféle néven megismert Tabló. De jön még a Csupó-mozi, Tolnai Szabolcs filmje, a Fövenyóra, majd decemberben a Kaméleon és a Valami Amerika 2. Láthatóan minden réteg megkapja a magáét. A filmek nagy része azonban teljesen új, s mint olyan, a februári filmszemlén újra bemutatásra kerül. Amolyan „miért ne, csapjuk oda” alapon. Mivel az őszi szezonban nem szerepelnek rosszul filmjeink, s nem egy hosszan benn van a multiplexek választékában, szinte garantálható a teljes érdektelenség a szemlén.

Produceri szempontból persze érthető a komolyabb bevételt ígérő időszakban való bemutatás, a filmszeretők - és persze a magyar film is - ezzel hosszútávon fog igazán veszíteni. Hogyan lehet így fenntartani a Filmszemle varázsát? A dolog persze nem most kezdődött: elég, ha megtekintjük a tavalyi versenyfilmeket, amelyeknek jó, ha a felét újonnan láthattuk a szemle egy hete alatt.