Annak idején Pelikán József gátőr, ideiglenes angolpark igazgató mb. igazgatókhoz nem méltó módon neveket változtatgatott és százmilliós végkielégítéseket irogatott alá. Lehet, hogy ez volt a lejtő legteteje, amelyen azóta is gurul a vidámpark, s amelynek legvégén a kapitalista szellem vasútja már csak piszlicsáré módon nyöszög kettőt, s álmában csenget egy kicsit.

Aztán már csak kettőt kell pislogni, s mindenki arról beszél, annyira, hogy a szörcsön trend is lesz (az életben nem gondoltam volna, hogy a szörcsöt fogom linkelni), szóval mindenki temeti és siratja a vidámparkot. Pedig lehet, csak hozzáállás kérdése.

Nekem világéletemben egy volt a trió: vidámpark, állatkert, cirkusz. Ha valamelyikbe belépés volt, az volt a nagy öröm. Aztán elszokva a vidámparkból jöttek a negatív felhangok: gyenge, unalmas, szinte sosem változik, mindenért külön kell fizetni, és egyébként sem jár oda senki. Mondhatnám úgy is (noha így-úgy bekerült a trendbe), nem lett trendi a vidámpark. Azt mindenki tudja, hogy mi a neve az Állatkert szóvivőjének? Igen, Hanga Zoltán. Az Állatkert, ha törik, ha szakad, feltétlen szükségét érzi a megszólalásnak. Ha örökbe lehet fogadni egy leguánt, ha érkezett egy gorilla, ha simogatni lehet bármit, amit eddig nem. Ha akad másfél cm-nyi levegő, az állatkert ott van.

Nem tudom, ezzel szemben emlékszik-e valaki vidámparkos óriásplakátra. Vagy tud-e valaki bármit is róla azon túl, hogy télen zárva. Ez egyébként a szőke nő kedvenc filmje. Ezt akarta megnézni, amikor megfagyott a kertmozi előtt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.