A Kossuth rádió tegnap délutáni műsorában a bunkóságról volt szó. Arról, hová változott az elmúlt 20 év fair hangulata, s miért érezzük úgy, mintha körülöttünk senkinek nem lett volna gyerekszobája.

Mielőtt legyintenék egyet, hogy már megint a régi szép időkre emlékezünk, és egyébként is milyen dolog ez egy huszonévestől, vegyünk pár típuspéldát.

1. Telefonon nem hív vissza, e-mailre nem válaszol. Nem az olyan típusú válaszok hiányára gondolok, hogy "oké, köszi, helló". Ezek néha idegesítőek is lehetnek. Hanem a kommunikációra törekvő, ne adj'Isten, választ váró levelek. Ez nem típikusan a fiatalok hibája. Többdiplomás komoly, vezető beosztású emberekről is beszélhetünk.

2. Meggondolja magát. Inkább nem. Dühítő tud lenni, ha készülsz valamilyen reakcióra, esetleg közösen kell dolgoznod valakivel, aki ide-odacsapongó elképzeléseivel az őrületbe kerget. Munkám része egyetemistákat végzés után - jó esetben előtt - elhelyezni  munkaerőpiacon. Aki hajlandó rá, az is gyakran teszi le a fegyvert valahol az első hét után. Rájött, hogy korán kell kelni, hogy nem hagyják békén napközben, hogy messze van a munkahely, hogy egy kérdésen, problémán el is kell néha gondolkodni, vagy hogy igazából jobb anyu pénzéből élni.

3. Valójában nem érdekli a másik. Sosem tudott gondolkodni a másik fejével és érdekében, de igazából nem is akart. Nem tudja, mi az a társadalmi szerepvállalás, a "három gyerek, három szoba, négy kerék" a legtöbb, mi adható. Amire kérik, még csak-csak megteszi, de többel ne zrikálják.

4. A postai sorállás, a buszra fölkapaszkodás és nyomulás, a nem áll meg, pedig meg kellene, a vezetési stílus(talanság) már nem beszédtéma. Ezek a dolgok körön kívül vannak, egész egyszerűen egy más világ.

A rádió rezüméje csak annyi, hogy z első főnökig halad így a jómadár. Nem hinném. Ha már a főnök is gyerekszobaórban szenved, miről beszélük?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.